Esik eső csendesen...

Esik eső csendesen

Lepereg az ereszen, az ereszen,

Lágy szellő lengedez,

Megérinti szívemet.

Kitárom a lelkemet,

S szárnyalok Te Veled.

Fogom két kezed,

Végtelenbe révedek.

Csodás e pillanat,

Mely itt és most van,

Öleld át karoddal,

S légy gyermeki valóddal.

Hisz, akkor minden rendben volt,

Csak elfedte a por.

De csendben töröld át,

Csillogjon az angyalát.

Örülj az Életnek,

A finom Ételnek,

A virág szépségének,

Az apró örömöknek.

2012.07.06. Saját versike